Gyümölcsfa koronaformák I.

Dr. Sipos Béla Zoltán

A gyümölcstermő növények házi kertben is kialakítható koronaformái I. Az itt közölt koronaformákon kívül még számtalan létezik. Az összeállítás azokat tartalmazza a leglényegesebb adatokkal, amelyek megkönnyítik a telepítés tervezését. Minden gyümölcsfajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés, formálódás, azaz koronaforma.

A természetes koronaformák csak a legritkább esetben felelnek meg a termelő igényeinek, nagy területet foglalnak el, gyorsan felkopaszodnak, nehezen kezelhetők. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával. A friss fogyasztásra szánt minőségi gyümölcs megtermeléséhez az alacsony, “ember közeli” koronaformák a megfelelők. Ezeken lehet hatékonyan elvégezni azokat a kézi munkákat – termésszabályozás, gyümölcsritkítás, stb.-, amelyekkel növelni lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát.

Mielőtt belefeledkeznél a metszés rejtelmeibe, ajánljuk profi metszőeszközeinket, nem csak profiknak, hanem mindenkinek, aki kisebb fizikai erőfeszítéssel jó munkát szeretne végezni. A termékek a Kertlap Kertészet Webáruházban vásárolhatók meg.

A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye, a vázágak száma és elhelyezkedése, a törzs magassága, valamint az egész fa magassága.

A koronaformák törzsmagasságai

A törzsmagasság a koronás oltványoknál adott, suhángoknál mi határozzuk meg, a suháng visszametszésével.
– alacsony: 40-60 cm (alma, körte birsalanyon, őszibarack),
– középmagas: 80 – 100 cm (cseresznye, meggy, kajszi, szilva, ringló, körte vad alanyon, törzses bokrok),
– magas: 100 cm és felette: dió, gesztenye, fekete bodza, gépi betakarítású koronaformák

Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megfelelő törzsmagassággal. Például, ha váza-koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál, akkor a törzsmagasság 100-120 cm, de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm.
Másik példa: alma karcsúorsónak nevelve M 26-os alanyon alacsony törzsű, de függöny formára alakítva a törzsmagasság alsó határa 140 cm. Az alany elsősorban a nemes növekedésére hat, de befolyásolja a termőrefordulás, sőt az érés idejét is. A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg, de növekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága, a talajtípus, az ültetés mélysége stb.

Kör alapvetületű koronaformák

Azoknál a fáknál ajánlott, amelyek inkább bokorfák, és a leginkább fényigényesek. Ezeknek a fáknak nincs tengely dominanciája, így a nyitott koronaformák kialakítása nálunk a legsikeresebbek.

‘Germesdorfi’, cseresznyefa kombinált koronára nevelve

Kombinált korona
Almafákat napjainkban már csak ritkán nevelik erre a koronaformára, más gyümölcsfajoknál viszont még eléggé elterjedt. Az erős alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye, meggy, kajszi, szilva, körte) koronaformája. (4. ábra).

Törzsmagassága 70-80 cm, a fa magassága eléri, vagy meghaladja a 4-6 métert. Tenyészterület-igénye 60-70 m2 fánként.
Kombinált koronának azért nevezzük, mert sudaras koronaként indítjuk, de az utolsó vázág vagy vázág-csoport felett a sudarat eltávolítjuk, mintegy kikatlanozzuk a fát.

Két típusát különböztetjük meg:

• Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző, hogy a vázágak emeleteket alkotnak, az emeletek közti távolság 60-80 cm.
• A szórt-állású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalszerűen helyezkednek el, az egymás feletti vázágak közti távolság 60-70 cm.

Gömb korona
A természetes koronaformák egyik formája, a dió és a gesztenyefákra jellemző. E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban, koronájuk az idő múltával gömbszerűvé válik.

Katlan korona
Elsősorban az őszibarack koronaformája. Törzsmagassága 40-60 cm, a fa magassága 2-3 m. Tenyészterület-igénye 15-24m2/fa.
Sudara nincs, 3-4 db egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma. A vázágak szögállása 35-40 fok.

Váza (tölcsér) korona
Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a koronaformára. Különösen a fényigényes fajok számára kedvező, de a rázógépes gyümölcs-betakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak.
A katlan koronától abban különbözik, hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70 fok), rajtuk úgynevezett gallérágakat alakítunk ki, és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm, rázógépes betakarításnál 100-120 cm.

A folytatásban következik: orsó koronaformák, bokor koronaformák, téglalap alakú koronaformák